A hulló levelek hava

Az ősz a hulló levelek, a rezgő-zizegő levelek hava.

Megerősödik a szél, amely elfújja a nyarat, hűvösséget, átalakulást hoz az 

időjárásban és az érzéseinkben, mentális állapotunkban is. 

A kirobbanó, kiáradó nyár után a sárguló levelek az elengedés, 

az elmúlás, a szomorúság érzéseinek adjákt át a helyet.

Az ajurvéda (Az Élet tudománya) szerint ebben az időszakban megerősödik 

a vata minőség, amely száraz, hűvös, változékony, mozgásban lévő és 

mozgásba hozó, szélsebesen cikázó.

Ez a változás megterheli, megviseli az idegrendszert. Az erre érzékenyek

talán érzik is, hogy az őszi szél kicsit ingerlékennyé, "zizi"-vé teszi őket.

A flipp-flopp-ot felvárja a zárt cipó, előkerülnek a meleg ruhák és újra

jól esnek a forró, mézes italok. Ebben az időszakban jönnek,

támadnak a bacilusok, vírusok is.

A sok-sok immunerősítő praktika mellett a tüdő megerősítése, a légzőizmok 

edzése is fontos. A belső szervek közül a tüdő az, amely majdhogynem 

direkt kapcsolatban van a külvilággal (csak az orr (csillós szőrei) szűrik,

melegítik, nedvesítik kicsit a levegőt, alkalmassá téve a tűdő számára, 

míg más pl. emésztő szervek, már egy megdolgozottabb, feldolgozottabb

formában kapják a külvilágból a táplálékot). Így a tüdő nagyon direkt módon 

ki van téve a külvilág ártó ingereinek (bacik, virusok), azaz komoly szerepet 

kap a szervezet védelmi vonalában.

Érdemes tehát légzőgyakorlatokkal megerősíteni az elsődleges légző 

izmokat (rekesz izom, bordadözi izom) és a légzési segédizmokat 

(mellizmok, széles hátizom, borda emelő-, fejbiccentő-, fűrész-, négyszöletű 

ágyékizom) is.

Erre az egyik legalkalmasabb bevezető gyakorlat a teljes jóga légzés.

A gyakorlatban a belégzéssel teljes légzési kapacitást mozgósítjuk 

és a kilégzéssel (majdhogynem) a teljes kapacitást kiengedjük. Lentről 

fölfelé megtöltjük a teljes tüdőt kezdve a has, majd a mellkas végül 

tüdőcsúcs területével, majd ugyanebben a sorrendben engedjük el a

levegőt a tüdő három szakaszából.

De nagyon jók a szabadban, friss, tiszta levegőn végzett intenzív

testgyakorlatok, kocogás, evezés vagy a közepes tempójú kirándulás.

A gyakorlottabbak idegerősítő-, stresszoldó- vagy váltott orrlyukú 

légzéssekkel is segíthetik az őszi időszak immunerősítését.

TAT TVAM ASI

"Természetesnek lenni a legnehezebb póz, amit az ember felvehet." Oscar Wild

A jóga gyakorlatainak széles eszköztárával mind azt segíti, hogy visszataláljuk saját önvalónkhoz, igaz természetünkhöz. A pszichológia nyelvén ez az önazonosság állapota, amikor nem hasad szét különféle szerepek sokaságára, hanem mindenkor, mindenben az, ami.

A jóga ezt egy pici mondatban úgy foglalja össze, hogy: TAT TVAM ASÍ. Én AZ vagyok.

És, hogy mi ez az AZ, annak mindenkinek magának kell utána járni....

"Természetesnek lenni a legnehezebb póz, amit az ember felvehet." Oscar Wild

A jóga gyakorlatainak széles eszköztárával mind azt segíti, hogy visszataláljuk saját önvalónkhoz, igaz természetünkhöz. A pszichológia nyelvén ez az önazonosság állapota, amikor nem hasad szét különféle szerepek sokaságára, hanem mindenkor, mindenben az, ami.

A jóga ezt egy pici mondatban úgy foglalja össze, hogy: TAT TVAM ASÍ. Én AZ vagyok.

És, hogy mi ez az AZ, annak mindenkinek magának kell utána járni....

Vishnu a tejóceánban

A hindu teremtésmitológia szerint Visnu az idők kezdete előtt, az időtlenségben a tejóceán felett lebegett az ezerfejű kígyó ágyán. Visnu a hindu szentháromságban (trimurti) a világot fenntartó, működtető erőt képviselni. Nevének jelentése átható, azaz aki mindent áthat, aki mindenbe behatol, aki mindenhol jelen van.

Ananta Sésa kígyó végtelenül és határtalanul kanyargott alatta és egyszerre volt puha és erős fekhely, éppen ideális Visnu számára.

Ő pusztán belégzésével képes univerzumokat teremteni, kilégzésével pedig elpusztítani. Így kicsit megint visszajutottunk a légzés erejéhez, amiről ebben a hónapban már olvashattatok:)

Köldökéből lótuszvirág növekszik, benne Brahmá ébredezik- a teremtő impulzus, elindítva ezzel a megnyilvánult világ kibontakozását.

Kezében fő szimbólumai: buzogány (tudás szimbóluma), kagylókürt (a kozmikus rezgés és teremtés szimbóluma), diszkosz (a tűz, a megtisztulás és pusztítás szimbóluma) és lótusz (a spiritualitás felemelkedés szimbóluma). Mellette örök társa Laksmi, a szerencse, szépség és ifjúság csodaszép istennője. Jó választás:)))

A képen látható másik hölgy Bhúdévi, az istenő Anya, Földanya, Szülő megnyilvánulása.

Minden istenségnek van járműve:)) azaz hátasállata, ami ezen a képen ugyan nem látható, de a jóga pózokból jól ismerhetitek. Ő nem más, mint a mitikus Garuda, akit félig ember, félig madár alakban ábrázolnak.

AUM mantra

A jógaórákat gyakorta kezdjük az AUM mantrával. A hindu szent szövegek, 

imádságok, himnuszok szintén ezzel az invokációval kezdődnek.

Ez nem véletlen, hiszen az AUM mantra az egyik legősibb rezgésminta, 

MAG-vibráció. A teremtés és a kiáradás FORRÁSA. Az univerzum hangja,

 amelynek rezgéséből a megnyilvánult világ anyaggá sűrűsödik. Az IGE, 

amely kezdetben vala. Azaz a "Legyen meg" ereje, mely kiárad és 

eloszlatja a sötétséget. Belőle megszületik a Fény.

A jógaóra elején segít abban, hogy elcsendesedjünk, magunk mögött 

hagyjuk a nap eseményeit, történéseit valamint érzelmi, gondolati 

lenyomatait. Segít abban, hogy a jelenbe kerüljük, segít összpontosítani 

és megnyitni a figyelmünket a belső megéléseink, tapasztalásaink felé.

Az A-U-M három hangból és a csendből áll. Minden hang és maga 

a csend is (!) egyenértékű, egyforma hosszúságú.

Az AUM a csendességből születik és ide tér vissza. Egy lágy, mély 

"A" hangból indul, amely a szájpadlás elején keletkezik, kiárad, 

megnyilvánul. Majd az "U"-val továbbgördül a szájpadláson, kiterjed

 és kiöblösödik a szájüregben. Végül a szájat zárva, a szájüreg hátsó részén 

az "M" finoman befelé vezet az elhalkulás felé.

A mantra hatása a csendben teljesedik ki. A szájüregben, keletkezett, 

a légutat átható rezgés szétárad az egész testre, minden apró sejtünkbe, 

majd áthat minden rétegünket és az egész lényünket.

Egy kis teremtéstörténet ez, egy világciklus a mikrokozmoszban. 

A nagy hármasság: teremtés- fenntartás -pusztulás. Három tudatállapot 

az emberben: ébrenlét- álom- álomtalan alvás (mélyalvás, nidra).

Fotó: Cseh Norbert

Minden EGY

Mióta az eszemet tudom mindig vonzódtam az erdőkhöz, hegyekhez, valamint 

a kis- és nagy vizekhez, folyó, hullámzó vagy akár álló formájukban. Kezdetben

tudat alatt, majd később teljesen tudatosan kerestem a kapcsolatot, 

a kapcsolódást a természettel. A Természet az, ami feltölt, ami segít rendezni 

a gondolataimat és amely minden szinten letisztít, megtisztít.

Élve ennek a meleg, hosszú ősznek a csodás ajándékával, amíg lehet

igyekszem a teendőim egy részét a szabadban végezni. Történt a minap,

hogy egészen felszerelkeztem: kemping szék, inni való, gyümölcs, 

nyári ruha (de meleg takaró is, ha…), olvasnivaló, toll, jegyzetfüzet és 

kint töltöttem szinte az egész napot.

Végezvén az aznapra tervezet „feladat-penzumommal”, 

a MEGELÉGEDETTSÉG (santosha) finom érzése kerített hatalmába. 

Ritka vendég Ő nálam. De most itt volt! Boldog voltam, hogy szépen

haladtam a dolgaimmal, boldog voltam attól, hogy azzal foglalatoskodhatom,

ami igazán érdekel, boldog voltam, mind attól, amit megértettem, 

ami összeállt, szintetizálódott bennem. Hagytam magam egészen 

átitatódni ezzel az érzéssel. Nem siettem.

Felnéztem a papírjaimból és a szemem elé tárult az engem körülvevő 
hatalmas fák különleges formáinak látványa. A lemenő nap sugarai 
áttündökölték az ezer színben pompázó leveleket.

Ekkor lágy szélfuvallat indult, megérintette, üdvözölte a fákat. A levelek
kedvesen mosolyogva rezegni kezdtek, mintha ők is kacagtak volna örömükben.

Mérhetetlen szépségben és harmóniában tündökölt minden körülöttem.
Éreztem, hogy csordultig telik a szívem szeretettel. Hogy a teremtés szépsége, 
intelligenciája, öröme kívül-belül átjár engem is. Bennem rezonál a 
Létezés-Tudatosság-Boldogság (Sat-Chit-Ananda) érzése és ez az 
életörömmel teli vibráció egyszerre, egy hullámhosszon rezeg körülöttem és 
bennem, elmosva énem határait, kitágítva lényem egy nagyobb egységbe,
a Létezésbe emelve.

Minden Egy. - idéztem fel magamban a sokat hallott, olvasott mondatot,
amikor az egészen lassú összepakolás után, a „K” hídon a belváros felé 
indultam ismét. És a túlparton a „forgalomba” visszatérve beszivárogtak 
a gondolat-buborékok, felbukkantak a hétköznapi feladatok ... ismét....

Jól feltöltöttük az elemeinket! Elementáris volt :)

Négy nap alatt a tattwák körül

"Folyam istene, kérlek segíts engem
Vadon istene, fiaidnak szava kél
Tüzek istene, kérlek lobogj bennem
Szelek istene, utamon ma te kísérj"

A természeti népek egy nagy tett, egy neves esemény, egy fontos életszakasz vagy akár egy nagy változás, döntés előtt az őket körülvevő és fenntartó erőket hívják segítségül tánccal, zenével, rajzokkal, képekkel, füsttel, illatokkal, növényekkel, termésekkel.

Zenével, mert a zene nagyon különleges, érezzük a testünkben a ritmusát és dallamai áthatják az egész lényünket és mozgásra késztetnek, ami ébreszti, tisztítja a testet. A mozgással oldódnak a blokkok, feszültségek, elindul az energia áramlása, keringése, ami feldob, emelkedetté tesz. A zene közvetlenül a szívbe hatol (minta szándékosan kihagyná a racionális elmét:)) és megérinti a Lelket. Nem is kérdés, hogy a jó zenétől gondolkodás nélkül lelkesek leszünk:).

De mi is történt még velünk?!

Megszentelt és megtisztított a pajkos eső mielőtt a vidám, tarka szentélybe léptünk.

Formába rendeztük a föld terméseit kapcsolódva mindazzal, ami táplál és éltet. Majd kicsit eltemettük a szorongásainkat, félelmeinket.

Alkottunk képeket, hogy képesek legyünk, hogy képbe kerüljünk a belső dolgainkkal és a képzelet segítségével a képesség tettekké erősödjön. És hagytunk elúszni magunkból egy kis merevséget, megrekedtséget.



Követtük az ősök útját belső csendességbe merülve.

Dolgoztunk a tapintással, az érintéssel szeretettel és gondoskodással telve.

Néztük volna a tűz játékát, de e helyett egy mini szimbolikus tábortűz adott teret a meghitt, nagy családi tűzhelynek. Elégetve erőtlenségeinket.

A szélrózsa minden irányában kavarogtunk és hagytuk, hogy elvigye a hangosan pukkanó szél az érzelmi sérelmeinket :).

Dolgoztunk földdel, vízzel, tűzzel, levegővel, fél-elemmel és szer-elemmel.

Mert bennünk van Mindez: ami fönt, az lent; ami kint, az bent.
A Méru-hegy körül járja bennünk táncát a föld, a víz, a tűz, a levegő és a tér. A bolygók és a csillagok róják körkörös pályáikat. Tengerek és óceánok végtelenül hatalmasodnak. Folyók, tavak, örvények, áramlások, források behálózva fodrozódnak. A mélységben magma izzik belül, dühös vulkánok dúlnak. Bennünk tombol a vihar, az orkán és cirógat a lágy szellő. Az igaz jógi mind tudja és éli ezt.

Mindezek formálnak, gátolnak, segítenek, félelmeket ébresztenek, támogatnak és átalakítanak minket. Azon dolgoztunk, hogy felfedezzük, felébresszük magunkban őket és éljük meg támogató minőségüket valamint szelídítsük meg, integráljuk sötét-árnyék, tomboló, romboló erejüket.

A jóga oktató párja

Minden sikeres férfi mögött áll egy nagyszerű nő. És minden sikeres nő mögött áll egy nagyszerű férfi.
És persze, hogy mi a siker, és éppen a jógában mi is a siker, ez egy más kérdés... De annyi bizonyos, hogy minden elkötelezett jógini mellett egy erős, megértő és türelmes férfi áll.


Aki elfogadja, hogy a jógaórák este vannak, éppen akkor, amikor ő hazaér a "csatából" és a ház kacér, kedves úrnője helyett, az üres lakás várja.
Hónapról- hónapra tapasztalja, hogy a hosszabb lélegzetvételű, tematikus tanfolyamok, a sok készülést igénylő workshopok és komolyabb képzések alkalmas időpontja pedig, mi más lenne, mint: a hétvége. A piros betűs Közös Idő.

Ő az, aki a legjobban tudja, hogy az ötletek, az ihletettség és az inspiráció egyáltalán nem követi a munkaidőt, de helyet és teret kér magának legtöbbször az együtt töltött ellazultság és felszabadultság közepette, a legváratlanabb pillanatokban. Ilyenkor a közös film néhány percre megáll, a papíron gyorsan sistergő ceruza hangja hallható és akkor már pontosan tudja, hogy a "Csak egy pillanat" megint hosszabb lesz, mint amit a pillanat természete indokolna.
Ő az, aki hű fegyverhordozóként a jóga kellékeket rendezvényről- rendezvényre logisztikázza, miközben a hobbiként magára szedett fotós tudása és igényes fotós cuccai újra és újra értelmet nyernek és meghitt, szép jógás pillanatokat rögzítenek. Megint.

Ő az, aki sok-sok új ötlet vagy oktatás-módszertani felvetés, próba, előtesztelés "kísérleti egere".  Aki sok-sok kérdést, kétséget, bizonytalanságot, probléma felvetést véleményez pszichológiai, menedzseri, műszaki, logisztikai, akusztikai, statikai, időbeosztási, időjárási és még ki tudja hányféle szempont alapján....

És amikor egy- egy nagyobb munkával túlvállalva, túlterhelve magad szabadkozol, hogy "soha többet... nem, nem most már nem lesz ilyen projekt ", csak egy szemöldök emeléssel reagál, amikor bejelented az újabb nagyszerű ötleted....

Ő az, aki melletted áll, amikor nincs ihleted és elkeseredett vagy. Ő hozza a takarót,  amikor kimerült vagy. Ő az aki, ismeri a szüntelenül lobogó belső tüzedet és hűtő borogatást hoz vagy tudja, hogy már megint nem ittál eleget.

Bár te vagy a jógaoktató mégis sokszor oly bölcsességgel, oly türelemmel és oly példaértékű hozzáállással közelít az élet dolgaihoz, hogy lenyűgöz a tudása vagy sok-sok évnyi tanulmányodra gondolva, egyszerűen kevésnek érzed magad.

Ő az, aki a vega párja mellett jóízűen, lelkiismeret furdalás nélkül elszopogat egy sült oldalast. És persze leginkább vacsora közben ontja az okos szavakat.:) Bölcsességeit otthon a  "Kolbászos Buddha" szútra összegzi, az időtlen, idétlen családi szállóige-gyűjtemény :)))

Legyen ez a blogbejegyzés most egy mély meghajlás és köszönet a Párom és minden jóga oktató párja előtt. Hiszen időnként az az érzésem, hogy a jóga oktató párja a legnagyobb jógi.
Nekünk magunknak és minden párnak azt kívánom, hogy legyen elég erőnk és bölcsességünk ahhoz, hogy kölcsönösen tudjunk egymás mögött, de leginkább egymás mellett állni.

És legyen így a mondás: Minden sikeres ember mellett, egy nagyszerű Ember áll.