Sikerélmény

Szóval a mai másfélből egyből két óra lett, de egyáltalán nem bánom. Számomra most kiválóan sikerült a gyakorlás. Egy csomó asana-nál most éreztem rá, ébredtem rá mindarra, ami már milliószor elhangzott.
Végre sok mindent meghallottam azokból az instrukciókból, amik talán már unásig ismétlődtek, de hiába, a legnagyobb koncentráció ellenére is nálam eddig süket fülekre találtak.


Most ki tudtam terjeszteni a figyelmem és képes voltam egyre több dologra figyelni. Egy-egy gyakorlatnál azt hiszem, most éreztem rá a feladat kulcsrészére, mikéntjére esszenciájára.

A közös gyakorlásnak is óriási ereje van. Nagyon inspiráló és nagyon sok energiát ad. A nagyobb létszám (ami ez esetben már cirka 5 fő!!!:) lehetővé tette, hogy ne csak kifelé (a feladat külső megvalósítására), hanem befelé is figyeljek. Fura ezt kimondani, de jól esett, hogy most  kevesebb figyelem esett rám, azaz "csak" annyi, amely építő (javító) és nem gátló.

Érzetem, hogy nagyon sok energiát sikerül felszabadítanom, vagyis a gyakorlatok hatására óriási energiák halmozódnak fel bennem.
Az így felszabaduló energiát nem kell szétszórni elpazarolni, hanem a meditáció, relaxáció során hagyni, arra a területre áramolni, ahol a legnagyobb szükség van rá. Hagyni, hogy a szervezetet elvégezze az öngyógyítást, azon a területen, amely hiányt szenved és amely hiány a test, a lélek megbetegedéséhez vezethet.

2011.04.18.
-gb-